hívjon minket +36 1 9989202 vagy Kattintson ide ha inkább üzenetet szeretne küldeni

A kosár üres
Ingyen szállítás 42 000 Ft rendelési érték felett.
Élettartamra szóló garancia - tekintse meg a részletes tájékoztatást »


Levenhuk.hu » Hasznos informaciok » A mikroszkópokkal kapcsolatosan gyakran feltett kérdésekre adott válaszok

A mikroszkópokkal kapcsolatosan gyakran feltett kérdésekre adott válaszok


Mindenkinek akad némi nehézsége, aki újonnan kezd el mikroszkóppal. Tehát ha Ön nemrégiben vásárolt mikroszkópot, nagyon valószínű, hogy felmerült Önben néhány teljesen ésszerű és indokolt kérdés. Milyen nagyítást használjak? Fontos szerepet játszik-e a látómező? Miért van szükségem további szemlencsékre? A dolgok könnyebbé tételére az alábbiakban gyűjtöttük össze a leggyakrabban feltett kérdésekre adható válaszokat. Az itt megadott tudnivalók nemcsak azok számára hasznosak, akiknek már van mikroszkópjuk, hanem azok számára is, akik most készülnek megvásárolni ezt az optikai készüléket.

  1. Miért fontos a megfigyelést 4x-es nagyítással kezdeni?
  2. Hogyan használható a mikroszkóp mérőeszközként?
  3. Hogyan számolható ki a mikroszkóp nagyítási értéke?
  4. Hogyan viszonyul a mikroszkóp nagyítási értéke a fókusztávolsághoz?
  5. Hogyan lehet a mikroszkópon keresztül fényképet készíteni?
  6. Mi a különbség a kis és a nagy nagyítású mikroszkópok között?
  7. Iskolai mikroszkópokat keresünk. Jobban járunk, ha három vagy négy objektívvel rendelkező modellt választunk?
  8. Mi az a dioptriaállító?
  9. Mit jelent a mikroszkópnál a látómező?
  10. Mi a különbség az akromát, a plán-akromát, a fél- (vagy semi)-apokromát és az apokromát objektívek között?
  11. Lehet-e baktériumokat megfigyelni a mikroszkóppal?

"Miért fontos a megfigyelést 4x-es nagyítással kezdeni?"

Egy tipikus összetett mikroszkópnak három vagy négy objektívlencséje van 4x-es, 10x-es, 40x-es és 100x-os (olajimmerziós) nagyítással. A 4x-es nyújtja a legkisebb nagyítást, így nagyobb területet figyelhet meg a mintán. A további megfigyelésre kiválasztott területet könnyebben megtalálhatja ezzel a nagyítással. Amennyiben megvan a terület, helyezze azt a látómező közepére és állítsa magasabb nagyítási értékre az objektívet. Alacsonyabb nagyítási értékű objektívlencsével sokkal könnyebb fókuszálni, mint egy nagyobb nagyítási értékűvel.

Vissza az elejére

"Hogyan használható a mikroszkóp mérőeszközként?"

A minta mérete lemérhető a mikroszkóp segítségével, de ehhez először kalibrálni kell a mikroszkópot. A művelethez szükség van egy mikrométeres skálára (más néven hajszálkeresztre), amely a mikroszkóp szemlencséjében található, és egy mérőskálára, amely pedig a tárgyasztalon található. A hajszálkereszt beosztásai közvetlenül nem használhatók a minták megmérésére. Tegyük fel, hogy a tárgyasztal skálájának egy egysége egyenlő 0,01 mm-rel. Ha fedésbe hozza a tárgyasztalon található skálát a szemlencse skálájával, akkor egy X alakú beosztást lát a szemlencsében, amely megfelel a tárgyasztalon található mérőskála Y alakú beosztásának. Ezért a szemlencse skálájában található minden egyes beosztás egyenlő Y / X mm-rel. Ugyanezt a számítást a szemlencsék és az objektívlencsék minden egyes kombinációja esetében el kell végezni, mivel a lencsék egymástól eltérő nagyításúak.

Vissza az elejére

"Hogyan számolható ki a mikroszkóp nagyítási értéke?"

A mikroszkóp nagyítási értékének kiszámításához egyszerűen szorozza meg a szemlencse nagyítási értékét az objektívlencsék nagyítási értékével. Egy tipikus összetett mikroszkóp teljes nagyítási értéke 10x-es nagyítású szemlencsével és 4x-es, 10x-es, 40x-es és 100x-os objektívekkel 40x-es, 100x-os, 400x-os és 1000x-es, a használt lencséktől függően. Ugyanez az alapelv érvényes a sztereomikroszkópok esetében is. Bizonyos sztereomikroszkópoknak olyan objektívjük van, amelynek 0,75x-ös és 7,5x-es értékek között módosítható a nagyítási értéke. A mikroszkóp teljes nagyítási értéke 10x-es nagyítású szemlencsével 7,5-szerestől a 75-szörösig változhat; 25x-ös nagyítású szemlencsével pedig 18,75-szöröstől a 187,5-szeresig változhat.

Vissza az elejére

"Hogyan viszonyul a mikroszkóp nagyítási értéke a fókusztávolsághoz?"

A mikroszkópiában a fókusztávolság nem más, mint az objektívlencsék és a megfigyelt objektum felső részének távolsága. Az optikai rendszer fókusztávolsága mutatja meg, mennyire hatékonyan gyűjti össze és fókuszálja a rendszer a fénysugarakat. Gyakorlatilag minél nagyobb a mikroszkóp nagyítási értéke, annál kisebb a fókusztávolság.

Vissza az elejére

"Hogyan lehet a mikroszkópon keresztül fényképet készíteni?"

Mikroszkóppal történő fénykép készítésére számtalan mód áll rendelkezésre. A mai modern mikroszkópoknak beépített digitális kamerái vannak, amelyeket USB-kábelen keresztül számítógéphez lehet csatlakoztatni. Az ilyen típusú mikroszkópokkal nagyon könnyen és kényelmesen lehet fényképeket készíteni. Fényképek készítésére akkor is van lehetőség, ha az Ön mikroszkópjában nincs beépített digitális kamera. Rengeteg olyan kameratípus kapható, amelyeket mikroszkóphoz terveztek, és amelyeket fel lehet szerelni a szemlencsére. Egy különleges adapter segítségével kompakt kamera, sőt, DSLR-kamera is csatlakoztatható a mikroszkóphoz. A kompakt kamerákat rá lehet szerelni, így a kamera objektívlencséje „belenéz” a mikroszkóp szemlencséjébe. A DSLR-kamerák pedig úgy működnek, hogy a kamera objektívlencséjét egyszerűen egy szemlencsecső-adapterrel kell kicserélni.

Vissza az elejére

"Mi a különbség a kis és a nagy nagyítású mikroszkópok között?"

A kérdés némiképp bonyolult, mert a meghatározások nem egyértelműek. Például az optikai mikroszkópoknak általában négy objektívjük van: A 4x-es és 10x-es nagyítási értékű objektívek kis nagyításúak; a 40x-es és 100x-os nagyítási értékű objektívek pedig nagy nagyításúak. A teljes nagyítási értéket tekintve (10x-es nagyítású szemlencsével) a 400x-os nagyítási értékkel jellemezhető mikroszkóp kis nagyításúnak, a 400x-osnál nagyobb nagyítási értékű pedig nagy nagyításúnak számít. Egy tipikus összetett mikroszkóp jelentősebb nagyítást ad, mint egy sztereomikroszkóp (vagy preparáló mikroszkóp). Néhány forrás a sztereomikroszkópokat a kis nagyítású mikroszkópok közé sorolja, az összetett mikroszkópokat pedig a nagy nagyításúak közé.

Vissza az elejére

"Iskolai mikroszkópokat keresünk. Jobban járunk, ha három vagy négy objektívvel rendelkező modellt választunk?"

Az attól függ, mit szeretnének megfigyelni a mikroszkóppal. A legegyszerűbb, oktató mikroszkópoknak általában három objektívlencséjük van (4x-es, 10x-es és 40x-es nagyítású). Az ilyen modellek legnagyobb nagyítási értéke 400x-os. A fejlett iskolai mikroszkóp modellek általában egy negyedik objektívvel is rendelkeznek – 100x-os nagyítású olajimmerziós objektívlencsével. Ennek az objektívnek a használatával, amelynek 10x-es nagyítású szemlencséje van és olajimmerziós technikával működik, 1000x-es nagyítás érhető el. Az 1000x-es nagyítási értékkel a célobjektum rendkívül részletesen figyelhető meg. Ugyanakkor az ilyen mértékű nagyítás nehézséget is okoz az objektumra történő fókuszálásban. Az olajimmerziós technika (amely munkaigényes) ebben az esetben elengedhetetlen, továbbá maga az objektív is egy meglehetősen drága tartozék. 400x-os nagyításnál ugyan nem lesz olyan részletes a kép, mint 1000x-es nagyítás esetében, de sokkal könnyebb az objektumra fókuszálni, nincs szükség immerziós olajra és pénzt is megtakaríthat vele.

Vissza az elejére

"Mi az a dioptriaállító?"

A dioptriaállító segítségével az egyik szemlencsét a többitől függetlenül be lehet állítani, hogy a megfigyelő két szeme közötti különbséget ki lehessen küszöbölni. Ha a dioptriaállítót jól állították be, akkor mindkét szemmel kényelmes a megfigyelés.

Vissza az elejére

"Mit jelent a mikroszkópnál a látómező?"

A látómező az a megvilágított kör, amely a szemlencsén keresztül látszik. Minél nagyobb a nagyítás értéke, annál kisebb a látómező. A mikroszkóp látómezejének pontos értékéhez helyezzen egy átlátszó vonalzót a mikroszkóp objektívje alá, majd számolja meg, hány milliméter-vonal látható a megvilágított körön belül.

Vissza az elejére

"Mi a különbség az akromát, a plán-akromát, a fél- (vagy semi)-apokromát és az apokromát objektívek között?"

A legfőbb különbség a mikroszkóp objektívjeinek kivitelezésében, a kép minőségében és a kutatási módszerben található.
Az akromát objektívnek kisebb a szférikus és a kromatikus aberrációja. Az objektívnek lapos a fókuszmezeje, középen 65% a látómező. A létrehozott kép kissé kékes-vöröses színű.
A plán-akromát objektív korrigálja a színaberrációkat. A látómező lapos, így a teljes kép rendkívül éles. Ezek az objektívlencsék rendkívül alkalmasak makrofotózásra.
A fél- (vagy semi)-apokromát objektívek átlagos képminőséggel szolgálnak (az akromát és a plán-akromát objektívekhez képest). Ezeknek az objektíveknek az optikai elemei fluoritot tartalmaznak, ezért alkalmasak a fluoreszcens mikroszkópiára.
Az apokromát objektívek (összehasonlítva az akromát objektívekkel) élesebb képeket, tisztább színeket tudnak előállítani. A fentiek az objektív kiterjesztett spektrumával érhetők el.

Vissza az elejére

"Lehet-e baktériumokat megfigyelni a mikroszkóppal?"

Amatőr mikroszkópokkal nem lehet baktériumokat megfigyelni. A baktériumok megfigyelése sajnos lehetetlen, mert azok túl kicsik. A baktériumokat legalább 1200x-os nagyítási értékű mikroszkóppal lehet megfigyelni, ráadásul a mintát ehhez meg is kell festeni. Vagyis nagy nagyítású mikroszkópra és a minták speciális előkészítésére lenne szükség. Természetesen a baktériumok között is akadnak óriások, amelyek akár 900x-os nagyításnál is láthatók lennének, de ezek az óceánok legmélyén élnek és gyakorlatilag hozzáférhetetlenek.

Vissza az elejére